A főbb tulajdonságok, amelyeket általában teszteléssel igazolnak, a következők:
Hozamerősség (ReH vagy Rp0,2):Az a feszültség, amelynél az anyag plasztikusan (tartósan) deformálódni kezd. Ez a kritikus érték a szerkezeti tervezésnél, hogy megakadályozzák a tartós elhajlást.
Szakítószilárdság (Rm):A maximális igénybevétel, amelyet az anyag elviselhet a törés előtti nyújtás során.
Megnyúlás (A):A szakítószilárdságú próbatest hosszának tartós növekedésének százalékos aránya töréskor. Méri a hajlékonyságot vagy a deformálódási képességet törés előtt.
Ütőszilárdság (KV/J):Egy hornyolt minta által elnyelt energia törési teszt során (pl. Charpy V{2}}bevágás). A rideg töréssel szembeni ellenállást jelzi, ami különösen fontos az alacsony hőmérsékletű környezetben használt minőségeknél (például Q235D, -20 fokon tesztelve).