A 42CrMo keménységét közvetlenül a hőkezelés szabályozza, és meghatározza, hogy alkalmas-e a megmunkálásra, vagy készen áll-e nagy igénybevételre. A spektrum a formázáshoz használt lágytól a végső felhasználásra szánt keményig terjed.
Lágyított (+A) állapotban az acélt lassan lehűtik, hogy a legpuhább állapotba kerüljön, tipikus keménysége 180-220 HB. Ez egy olyan mikroszerkezetet hoz létre, amely ideális az egyszerű forgácseltávolításhoz, amely lehetővé teszi a nehéz megmunkálást, fúrást és menetfúrást, kiváló szerszámélettartam mellett. Ez a standard kiindulási feltétel azoknak az alkatrészeknek, amelyeket a végső kikeményedés előtt alakítanak ki.
A Quenched and Tempered (+QT) állapot a végső felhasználás állapota. Itt az acélt olajjal-agyasztják kemény martenzites szerkezet kialakítására, majd temperálják. A keménység ebben az állapotban nem egyetlen érték, hanem a megeresztési hőmérséklet által meghatározott tartomány, amely egyensúlyban tartja a szilárdságot és a szívósságot. A legtöbb nagy szilárdságú alkalmazáshoz 550-600 fokos temperálási tartományt használnak, ami 270-320 HB keménységet és 900-1100 MPa szakítószilárdságot eredményez. Bár a megmunkálás ebben az állapotban lehetséges ("kemény megmunkálás"), speciális szerszámokat igényel, és jellemzően könnyű megmunkálási vagy köszörülési műveletekre korlátozódik.
| Állapot | Tipikus keménység (HB) | Elsődleges mikrostruktúra | Cél és következmény |
|---|---|---|---|
| Lágyított (+A) | 180 - 220 | Ferrit + gömbölyű karbidok | Optimális megmunkálhatóság. Minden fontosabb formázási művelethez használják. Az alkatrész ebben az állapotban nem szervizelésre szolgál. |
| Edzett és temperált (+QT) | 270 - 320 | Edzett martenzit | Végső nagy szilárdságú{0}}állapot. Végső csiszolás/simítás után szervizelésre kész. Gyenge megmunkálhatóság, kiváló kopásállóság. |